Terhes vagyok

író:

Remélhetőleg a kedves olvasó most teljes extázissal veti magát a sorok közé, hiszen ez egy rendkívül fontos információ a mai világban, még akkor is, ha valójában semmi közünk egymáshoz és tulajdonképpen férfiként legfeljebb gondterhes lehetek. Ugyanakkor a lelkes bulvárbúvár már kattintott és azon kívül, hogy (valakit ismét felcsináltak) valaki ismét örömanyává vált, a többi úgysem lényeges. Vagy mégis?

Mondom, hogy mi az!

Gondoljunk csak bele abba, hogy mennyi celebritás, influenszer és miegyéb jelenti be nap, mint nap az örömhírt teljesen vadidegen embereknek a média keretein belül. Ha tényleg elhisszük azt, hogy ez csupán az öröm és a büszkeség miatt történik, akkor a probléma valószínűleg nem csak a jelenségben lakozik.
A gyerek képes pénzt hozni a házhoz: az ártatlanságával bármi könnyedén eladható, gondoljunk csak a gyerekszínészektől kezdve, a porontyokkal reklámozott mosószereken át mindenre, amit a kapitalizmus kihordott magából.

Persze a gyermekek teljes anyagi kihasználása ezekben a körökben nem áll meg pár reklámnál. Legyen szó a születés streameléséről, az első szennylapos fotósorozatról az újszülöttel, vagy akár a Facebook, Instagram, YouTube oldalakon pedofiloknak kiteregetett (olykor teljesen meztelen) fotókról és videókról, a cél mindig egy:
A legtöbb like-ot, pénzt, hírnevet gyűjteni egy olyan személlyel, aki nem tud tudatosan dönteni arról, hogy szeretne-e szerepelni, vagy sem, mivel nincs tudatában annak későbbi hátrányairól, vagy veszélyeiről.

A család, az család...


A szülők ambícióinak és a hírnév hajszolásának tökéletes példái a javarészt Amerikában elterjedt gyermekszépségversenyek, ahol a csemeték legtöbbször a saját szüleik be nem teljesedett vágyai miatt kényszerülnek bele a versenyzésbe.
A kívülről mosolygós, szép ruhákban integető és táncikáló lurkók gyakran nagyobb stresszt és több önértékelési problémát kapnak egy ilyen szituációban, mint amennyit nyernek vele egy esetleges győzelem esetén.
Mint tudjuk, győztes a legtöbb esetben csak egy van, a megannyi versenyző közül, a "vesztes" gyerekek pedig a legtöbb esetben magukat fogják hibáztatni, amiért nem Ők lettek a befutók, ami hosszú távon súlyos önképzavarhoz vezethet.
Egy a Thompson & Hammond által készített 2003-as tanulmány szerint 131 szépségversenyen résztvevő egyénből 48,5% szeretett volna vékonyabb lenni, 57% diétázott már, hogy csökkentse a súlyát és 26% szenved táplálkozási zavaroktól. Továbbá az is kiderül belőle, hogy azok a modellek, akik kicsiként több alkalommal vettek részt szépségversenyeken, nagyobb arányban elégedetlenek a testükkel és nagyobb eséllyel fordul elő náluk étkezési rendellenesség, mint azoknál, akik csak felnőtt korukban kezdtek el modellként dolgozni.

Hasonló méretű probléma, a manapság rendkívül népszerű családi vlogok kategóriája, amelyben az idilli kép mögött, a felnőtt csatornatulajdonosok gyakran megalázó szituációkat játsszatnak el a saját gyerekeikkel, a nagyobb nézettség és kattintásszám elérése érdekében. Hiszen minél több a megtekintés, annál jobban monetizálható egy kontent, annál több szponzor vonható be mögé.

A Utah állambeli 8 Passengers Youtube csatorna egy a negatív példák közül, ahol 2023-ban jogerős döntés is született az abuzív anya, Ruby Franke ellen, akik gyakran enni és inni sem adott a gyermekeinek, a folyamatos testi és lelki fenyítéseken felül. A csatorna alapkoncepciója nem volt más, mint hogy dokumentálja a család életét, beleértve a 6 gyerekéét is, akik gyakran a kamerák előtt lettek megalázva és megszégyenítve.

Sajnos magyar eset is van. Jogerős döntés itt még nem született, bár "szerencsére" "kevésbé súlyos" az itteni helyzet, mint a fenti modell esetében. Idézzük fel a Laura és Norman csatornát, amelyben gyakran a néző számára kellemetlen kameraszögekből és szituációkban veszi fel az apa (Silló Steve, Berki Krisztián egykori managere) a gyermekeit. Ezen felül számomra az is feltűnt, hogy a videóban szereplő fiatalok sokszor tehernek élik meg a magánélet hiányát. A megfelelési kényszer, a mindennapos tartalom gyártása és a kényszerített szereplés hosszú távon szintén pszichológiai problémákhoz, többek között korai kiégéshez, depresszióhoz is vezethet. Még egy felnőttnél is, nem hogy két kamasznál.
És hogy ki a célközönség? Javarészt szintén gyerekek és tizenévesek, akik megvezethetőségük miatt egy hamis képet kapnak az ideális családi viszonyokról, továbbá azok a pedofilok, akik a legnépszerűbb (3,2M megtekintéses) Esti Rutinunk videóra (verik a lompost) gondolnak elalvás előtt és rendkívül örülnek Laura fedetlen lábujjainak (mert hát ilyen videóból is van éppen elég.) 

És ez csak egy-egy az említett mintákból, amelyben a fiatalkorúak jelenlétét kihasználva próbálnak a szülők minél több követőt és bevételt szerezni, de akár napestig lehetne sorolni a továbbiakat is. Ezekben az esetekben a gyerekek egyszerű eszközökké váltak a siker felé vezető úton, amelyben az Ő érdekeik és jogaik teljesen másodlagossá válnak. Térjünk tehát vissza arra, hogy

Miért is vagyok gondterhes? 

Gondterhes vagyok, mert borzasztóan aggaszt, hogy olyan gyermekek válnak a saját szüleik és egyéb felnőttek ambícióinak és vágyainak az áldozatává, akik gyakran azt sem értik, hogy mi történik velük és hogy milyen negatív hatásokkal járhat a nyilvánosság előtti szereplés.
Gondterhes vagyok, mert pontosan a felnőttek és kiváltképp a szülők felelőssége lenne az, hogy megvédjék a szóban forgó gyermekeket ettől és biztosítsák nekik a nyugodt, a fejlődéshez szükséges, játékkal és tanulással teli környezetet. Azoknak a szülőknek is, akik fejőstehenet csinálnak belőlük, amit akkor vesznek elő, amikor éppen a pénztárcájuk, vagy a saját elbaszott egojuk úgy kívánja.
Gondterhes vagyok, mert látom, hogy hová vezet az a típusú arrogancia, amit a számonkért szülők megengednek maguknak, ahelyett, hogy esetleg elmennének egy pszichológushoz és feldolgoznák a saját sikertelenségüket. Vagy elgondolkodnának azon, hogy mi következik abból, ha kiárusítják a saját gyermekeik életét.
Gondterhes vagyok, mert ami ma még csak egy videó, az holnap egy út szélén hagyott, kipakolt prosti lesz, vagy egy nyugtatókkal túladagolt fiatal felnőtt, aki csak szar helyre született...