Johann Richárd

Johann Richárd

Ezt a felületet azért hoztam létre, mert egyre kevésbé találok olyan közbeszédet, ahol a vélemények nem egymás elhallgattatásában, hanem ütköztetésében születnek. Úgy látom, a vitakultúra az utolsókat rúgja és nem azért, mert nem lennének kérdéseink, hanem mert egyre kevesebben merik feltenni őket.

A blog célja nem a meggyőzés, hanem a gondolatébresztés. Véleményeimet rendszerkritikus, gyakran szarkasztikus hangnemben fogalmazom meg, különösen a politika, gazdaság és közélet területén. Emellett a művészetek és zene világa is fontos számomra, mivel ezek nem csak témák, hanem eszközök is.

Nem hiszek az egyetlen igazságban, de hiszek abban, hogy beszélni róla muszáj.

Ha vitatkoznál, örömmel fogadom a kommentmezőben, vagy írhatsz nekem levelet:

kritikusplebejus@protonmail.com

További Linkek:

KritikusPlebejusInstagram

Elveszett generáció

Akik végignézték, ahogy a jövőjüket eladják I. Szabadrablás Van egy generáció, akik valahol a kilencvenes évek elején születtek, a szocializmus romjai közé - még épp időben ahhoz, hogy megcsípjék a kisdobos dalokat, a tejbezabkását és a VHS korszak végét, de már túl későn ahhoz, hogy…

Cenzorok árnyékában

Avagy mitől fél a hatalom, ha megszólal a művészet? A zavarkeltés joga és kötelessége A művészet nem az IKEA-képek világa. Nem falra akasztott naplemente, nem légkondicionált színházi előadás a miniszteri páholy örömére. A művészet: tükör. De nem a sminktükör, ahol mindent szépít a fény. Inkább…

Disznótor

Vágópontok egy életműhöz Avagy: hogyan lett a gyűlöletből közszolgálat, a szervilizmusból hivatás, a kocsmából pedig katedra. I. A hízlalás kora: Amikor még nem böfögött vissza a rendszer Bayer Zsolt 1963-ban született Budapesten. Az orvos gratulált. A szülők boldogok voltak. Csak a jövő sírt fel, halkan…

Fagyi, fasizmus, fesztivál

A történet egy álommal kezdődik. Nem valami nagyívű, hollywoodi típusúval. Csak egy egyszerű, magyar, nyári hőségben és félálomban forgolódós álomból. Egy 19 éves fiú úgy dönt, hogy nem akar külföldre menni mosogatni. Nem akar multiban segédkezni, árut feltölteni. Nem akar otthon punnyadni a TikTokot görgetve.

Fej nélkül - A magyar férfi csendes összeomlása

A férfi, aki nem sír. Csak eltűnik. Van az a mondás, hogy a férfi olyan, mint egy tölgyfa. Erős. Szótlan. Megdől ugyan néha, de a gyökere úgyis tartja. A magyar társadalom ezt a képet olyan szorgosan ápolta az elmúlt száz évben, mintha legalábbis pályázna a…