Mert soha, semmi sem csak

Fekete vagy fehér...

KözBeszólás #2: Fej nélkül - A magyar férfi csendes összeomlása

A férfi, aki nem sír. Csak eltűnik. Van az a mondás, hogy a férfi olyan, mint egy tölgyfa. Erős. Szótlan. Megdől ugyan néha, de a gyökere úgyis tartja. A magyar társadalom ezt a képet olyan szorgosan ápolta az elmúlt száz évben, mintha legalábbis pályázna a…

Hangyákkal nem beszélünk - A civilek dehumanizálása Magyarországon

A jogvédelemből gyanús viselkedés lett Egy ország akkor rohad igazán belülről, amikor már nemcsak az igazságot, de az igazságért beszélőket is karanténba teszi. Magyarország ezt a szintet már régen abszolválta. Sőt, meg is koronázta: a civil társadalom mára egyfajta állami mumus lett, afféle árnyékképződmény, amit…

KözBeszólás #1 - Mert minden héten máshogy fáj

Véglények és Cenzorbárók Az egyik oldal lehülyéz, mert a Fideszre szavazol. A másik oldal csendet kér, ha melegként művészkedni próbálsz. Én meg itt vagyok középen és csak kapkodom a fejemet. Miközben Azariah egy posztban a Fideszre szavazókat „értelmileg és mentálisan visszamaradott véglénynek" nevezte, a teljes…

Büszkeség

A félelemtől a felszabadulásig A vonat épp csak elindult, a fémtest szelíden zakatolt a síneken, én pedig közben azon kattogtam, hogy most vajon hősiesség, vakmerőség, vagy egyszerű ostobaság volt-e az, hogy felszálltam. Előző nap még minden létező csatorna azt harsogta, hogy a Budapest Pride be…