Kultúrával foglalkozó írások.
Véglények és Cenzorbárók Az egyik oldal lehülyéz, mert a Fideszre szavazol. A másik oldal csendet kér, ha melegként művészkedni próbálsz. Én meg itt vagyok középen és csak kapkodom a fejemet. Miközben Azariah egy posztban a Fideszre szavazókat „értelmileg és mentálisan visszamaradott véglénynek" nevezte, a teljes…
Sosem vonzott igazán Párizs. A fejemben sokkal inkább élt egy norvég fjord látványa, vagy egy dán kocsma halk zsongása, mint a franciák csatornaszagú nagyvárosa… Na de néha az élet – meg egy jól időzített LOSERVILLE koncertjegy – másképp dönt. A sztereotípiák – amik persze mindig…
Pest minden tekintetben egy különleges hely, bár a "különleges" jelző, itt inkább úgy értendő, mint amikor a plátói szerelmünk lekoppint minket egy hasonló kifejezéssel. "Nagyon különleges vagy, de sajnos ez nem működne köztünk. Nincs meg a kémia." Pest és közöttem sincs meg a kémia. A…
Gyerekként nem szerettem vitázni, pedig édesanyám egy rendkívül talpraesett természetű nő volt, aki igyekezett megtanítani arra, hogy álljak ki magamért és másokért, ha úgy adódik a helyzet. Másokért ment is, hiszen emlékszem, hogy már az első óvodai barátomat is úgy szereztem, hogy nem hagytam, hogy…