Lakoma

író:

Lakoma

 

Csöppnyi malacként, jót dagonyázol
A sárban, s várod a jó betevőt,
Moslékostálból, ahogy lakomázol,
Még nem is sejted a hajnali tőrt.

Hízik a májad, s horpad a vályú,
Rengve, remegve, de zabálni kell:
Csökönyös hízó, Te tonna tokájú,
A dogmádat hozza az éhséged el.

Bűzös az udvar, hol azt hiszed Úr vagy,
Mozdul a földed a talpad alatt,
Roppan a láb, mert a súly neki túl nagy,
Visító hangon jajjgat a vad.

Bélbe font sorsod a vég kihasítja,
Penge a húsban, s földön a vér,
Az elmédnek végül azt kitanítva,
Önzésed, s vágyad mennyit is ér.

Vác, 2025.03.22.

Johann Richárd

Johann Richárd

Ezt a felületet azért hoztam létre, mert egyre kevésbé találok olyan közbeszédet, ahol a vélemények nem egymás elhallgattatásában, hanem ütköztetésében születnek. Úgy látom, a vitakultúra az utolsókat rúgja és nem azért, mert nem lennének kérdéseink, hanem mert egyre kevesebben merik feltenni őket.

A blog célja nem a meggyőzés, hanem a gondolatébresztés. Véleményeimet rendszerkritikus, gyakran cinikus hangnemben fogalmazom meg, különösen a politika, gazdaság és közélet területén. Emellett a művészetek és zene világa is fontos számomra, mivel ezek nem csak témák, hanem eszközök is.

Nem hiszek az egyetlen igazságban, de hiszek abban, hogy beszélni róla muszáj.

Ha vitatkoznál, örömmel fogadom a kommentmezőben, vagy írhatsz nekem levelet:

kritikusplebejus@protonmail.com

További Linkek:

Instagram | X | Threads | Youtube | Képregényeim | Zenéim