
KözBeszólás #6: Elszaporodott Csótányok
író: Johann Richárd
I. Kártevők
Van az a pont, amikor az ember már nem tudja, hogy szánakoznia vagy éppen hánynia kellene.
Nagy Feró, a "nemzet csótánya", az örök lázadó, az egykori rendszerellenes ikon, az október 23-án megrendezett Békemeneten megint megszólalt és ismét sikerült belemásznia a társadalmi pöcegödörbe.
"Ő csak kereste a pénzt ezzel, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt, nem?"
- mondta a Szőlő utcai ügy kapcsán. (Telex)
Nem. Nem járt mindenki jól.
Azok a fiatalok nem "kerestek", hanem el lettek adva.
A szex itt nem a közös beleegyezésen alapult, hanem a kizsákmányoláson.
De hát mit várunk egy olyan országban, ahol a "nemzeti idol" már régen nem a gitárját rázza, hanem a kisebbségi komplexusban szenvedő hatalom mikropéniszét?
De tudod mit, Feró, nézzük ezt meg a Te narratívádból!
Ad neked valaki kétszáz forintot és kötelez arra, hogy letérdelj és nagyra tátsd a szádat. Pénzt is keresel vele és talán legalább pár percig nem fogsz fogalmatlan hülyeségeket beszélni.
Mindenki jól jár, nem?
II. A férfi, aki "nem tud parancsolni az ösztöneinek"
Persze, Feró nem először beszél így.
Egy korábbi, az MTV 2 csatornán leadott interjúban maga mesélte el, hogyan ismerkedett meg a második feleségével.
Ő 36 éves volt, a lány pedig 16.
Nagy Feró, miután a saját, végtelenül proli megfogalmazásán kuncogva elmesélte, hogy hogyan "ágaskodott benne a természet", azt is elmondta, hogy
"Az ember nem mindig tud ellenállni a kísértésnek."
Tényleg?
Ha ugyanezt egy tanár mondaná, az súlyos bizalmi és gyermekvédelmi kérdéseket vetne fel és az emberek követelnék a büntetés azonnali elrendelését.
Teljesen jogosan.
De "a nemzet csótányánál" ez csak "Feróság".
Hiszen ő "csak egy szenilis, vénember, aki olykor beiszik és összevissza fecseg".
Méghozzá annyit, hogy két nő előtt, egy borzasztóan kínos riportműsorban, a saját szavaival mondja ki, hogy akkoriban ezt pedofíliának nevezték volna.
(Segítek, most is az. - a szerk.)
És mégsem vonja őt egyik műsorvezető hölgy sem felelősségre.
Mi ez, ha nem a közéleti kettős mérce tökéletes mintapéldája?
De kanyarodjunk vissza a kísértés kérdésére:
Mitől ember az ember, ha nem azért, mert nem úgy viselkedik, mint egy ösztönlény?
Ha a legendás és "Nagy" Feró szerint az ember nem mindig tud ellenállni az ösztöneinek, akkor mivel magyarázza a civilizáció létezését, amelynek a fő eleme éppen az, hogy uralkodunk ezen ösztönök felett?
Mivel magyarázza azt, hogy ha valaki nem képes ezt a lépést megugrani, az nem legendásnak, hanem veszélyesnek gondoljuk?
Legendás-e Nagy Feró szerint egy sorozatgyilkos, aki nem tud felülemelkedni a gyilkolási hajlamain és életeket vesz el a saját ösztönei által vezérelve?
Mert szerintem nem és úgy gondolom, hogy a Beatrice egykori frontembere is hasonló véleményen van erről.
Vagy legalábbis merem remélni.
III. A normalizált bűn
Nagy Feró kijelentései nem önmagukban súlyosak, hanem azért, mert normalizálnak. Elveszik a korkülönbségből adódó hatalommal való visszaélés valódi súlyát.
Teret adnak a külföldön csak grooming-ként nevezett, morálisan megkérdőjelezhető tevékenységnek, amelyben a fiatalkorú áldozatok naivitását használják ki, idősebb emberek szexuális céllal.
Majd, ha ez megtörténik, újra és újra elhangzik az üzenet: "ők is akarták".
Pontosan ez az a mondat, ami miatt az áldozatok ma is hallgatnak.
És hogy mi a rendszer válasza ezekre a súlyos problémákra?
A mentegetés.
Király Nóra, a Fidesz politikusa, a Gyermekvédelmi Digitális Polgári Kör alapítója - igen, gyermekvédelmi (!) - a Blikknek ezt mondta:
"Lehet, hogy Nagy Ferót kényszerítették, hogy nyilatkozzon. Önök, a média képviselői sokszor rákényszerítenek közszereplőket, hogy akaraton kívül nyilatkozzanak." (Blikk)
Értjük ezt, ugye?
Egy felnőtt férfi, aki közszereplő, aki évtizedek óta mikrofonba ordítja, amit gondol - valójában áldozat, mert a riporter kérdezni merte.
A gyermekvédelmi politikus szerint nem a 16 éves lány, nem a kiszolgáltatott fiatalok, hanem Feró az, akit "kényszerítettek".
Ez nem véletlen, hanem reflex: a rendszer önvédelmi mechanizmusa.
A "mi fiunk", aki ostobaságot mondott, sosem hibás.
És ha mégis botrány lesz belőle, majd jön a szokásos forgatókönyv: "kivették a szövegkörnyezetből", "rákényszerítették", "nem úgy értette".
Pont mint a papoknál, amikor lebuknak.
Pont mint a tanároknál, amikor kiderül, hogy mi történt a szertárban.
Mindig a gyerek beszél "butaságokat", mindig az elkövető a "szegény áldozat".
És persze a végén Király Nóra még hozzáteszi:
"Önök médiások is tehetnek róla, hogy ilyen a hangulat."
Nem, kedves képviselő asszony.
Nem a média tehet róla, hogy egy ország hányingert kap attól, amit Nagy Feró mondott.
Nem a média tette 37 évesen apává egy 17 éves lány mellett.
És nem a média mondta ki, hogy "mindenki jól járt".
A "gyermekvédelem" szó ma Magyarországon annyira kiüresedett, hogy lassan már szitokszó. Gyermekvédelmi törvények, gyermekvédelmi körök, gyermekvédelmi kampányok és mindezek mögött olyan emberek állnak, akik akkor sem szólnak, amikor egy ikonikus közszereplő nyilvánosan relativizálja a szexuális kizsákmányolást.
Ez a valóság.
A gyerek csak addig számít, amíg a plakátra lehet rakni.
IV. De akkor ki járt jól?
Nagy Feró szerint mindenki. De a valóságban nem.
Nem jártak jól azok a fiatalok, akiket kihasználtak és szexuálisan zaklattak, vagy prostitúcióra kényszerítettek.
Nem jár jól az a társadalom, amelyik nem vonja felelősségre az elkövetőket.
És nem jár jól az az ország, ahol a „gyermekvédelem” címkéje alatt
a gyerekek védelmét eladják politikai lojalitásért.